A meddőség okainak azonosításához általában szakorvosi vizsgálatokra és diagnosztikai eljárásokra van szükség. Nagyon fontos a mihamarabbi felismerés és kivizsgálás, hiszen a kor előrehaladtával csökken az esély a megtermékenyülésre. 

Íme néhány ok, ami okozhatja a terhesség elmaradását:

Női tényezők:

Ovulációs problémák: Az ovuláció hiánya vagy rendellenességei.
Petefészek problémák: A petefészkek rendellenességei vagy diszfunkciója.
Endometriózis: Az endometrium (méhnyálkahártya) a méhen kívül is nő, ami problémákat okozhat a petevezetékekben vagy a petefészkekben.

Férfi tényezők:

Alacsony spermiumszám vagy rossz minőség: A spermiumok számának vagy minőségének csökkenése, ami megnehezítheti a megtermékenyítést.
Erekciós vagy ejakulációs problémák: Olyan állapotok, mint az erektilis diszfunkció vagy a retrográd ejakuláció.
Genetikai rendellenességek: Bizonyos genetikai tényezők meddőséget okozhatnak.

Petevezeték problémák:

Elzáródás vagy sérülés: A petevezetékek elzáródása vagy sérülése megakadályozhatja a spermiumok és petesejtek találkozását.
Immunológiai problémák:

Autoimmun betegségek: Az immunrendszer hibás működése, ami a saját sejteket támadja meg, beleértve a reproduktív rendszert is.
Életmódbeli tényezők:

Stressz: A túlzott stressz negatívan befolyásolhatja a reproduktív egészséget.
Táplálkozás és testsúly: Az alacsony testsúly, túlzott testtömeg vagy egyes táplálkozási szokások befolyásolhatják a meddőséget.
Környezeti tényezők:

Méreganyagok: A környezeti méreganyagok, például vegyszerek és sugárzások, negatívan befolyásolhatják a reproduktív egészséget.
Életkor: Mind a nőknél, mind a férfiaknál az életkor előrehaladtával növekszik a meddőség kockázata.

Ezen okok bármelyike vagy ezek kombinációja vezethet meddőséghez. 

A Mikor beszélünk meddőségről? bejegyzés először IRDieta-én jelent meg.

Tünetei között szerepel a fájdalmas hasmenés és az étkezések után jelentkező jobb oldali hasi fájdalom.

Kialakulásának oka szintén nem ismert, genetikai okok, autoimmun folyamatok, de a magas finomított cukor és hidrogénezett zsír fogyasztás és az alacsony rost fogyasztás szerepét is feltételezik. A gyógyszeres kezelés itt is indokolja a folsav és a kálcium pótlást.

Nyugalmi, tünetmentesebb időszakokban a minél változatosabb étkezés javasolt. Az egyéni tűrőképességtől függően a panaszt nem okozó alapanyagok, ételek fogyasztása ajánlott. A leromlott tápláltsági állapot és folyamatos gyulladásos időszakok miatt tápláló, fehérjében gazdag étrend javasolt. A zsírosabb termékek minden élelmiszercsoportban kerülendőek. Húsok között ilyenek a szalámik, kolbászok, szalonnák, pékáruk esetében a leveles tészták, tepertős, sajtos pogácsák. Zsíros tej, sajtok, tejföl, vaj, tejszín szintén panaszt okozhatnak.

Panaszosabb időszakokban jótékony hatásúak lehetnek a különböző nyáklevesek (zab, rizs). Ajánlott még ilyenkor a burgonya, rizs, sárgarépa, alma főzve, olaj nélkül sütve, leveknek lepréselve, tejmentesen levesnek elkészítve.

Amiket mellőzni kell:

• Mellőzzük a szénsavas üdítőitalokat, alkoholos italokat, tejes gyümölcsturmixokat.
• Nem ajánlottak a zsíros húsok, szalámi-, és kolbászfélék, füstölt, pácolt készítmények, penésszel érlelt sajtok, tepertő, szalonna, állati eredetű zsiradékok, tejszínes vajkrémek.
• Zöldség és gyümölcsök közül nem javasoltak a káposztafélék, kukorica, karfiol, karalábé, hagyma, fokhagyma, paradicsom, paprika, gomba, uborka, retek, sóska, paraj, cékla, kukorica, szárazhüvelyesek, szója, aprómagvas gyümölcsök, körte, szilva, narancs, mandarin, grapefruit, datolya, füge, olajos magvak.
• Gabonaipari és édesipari termékek közül ne fogyasszuk a zsíros, kelt tésztákat, péksüteményeket, búzakorpát, müzlit, magas rosttartalmú kenyereket, péksüteményeket, tejszínes és vajas krémmel töltött süteményeket, csokoládét, kakaót.
• Fűszerek közül kihagyjuk az ételekből a chilit, curry-t, csípős paprikát, tormát, mustárt, borsot.
• Kerüljük a panírozott, bő zsírban készült ételeket, a gyorséttermi ételeket.

További tanácsok:

• A tojást ételkészítéshez és lágy tojás formájában használhatjuk.
• Ajánlottak a sovány húsok és felvágottak, sovány sajtok, savanyított tejtermékek (kivéve aprómagvas gyümölcsöt tartalmazó joghurt), csökkentett zsírtartalmú margarinok.
• Ízesítéshez használható a kapor, őrölt kömény, zöldpetrezselyem, édes-nemes paprika, babérlevél, szegfűszeg, fahéj, vanília, majoranna, bazsalikom, kakukkfű, rozmaring, zsálya.
• Gyümölcsök közül az alma, őszibarack, sárgabarack, meggy, nektarin és banán fogyasztható.
• Ajánlott zöldségek a burgonya, zeller, sárgarépa, fehérrépa, fejessaláta, tök, padlizsán, sütőtök, cukkini, patisszon. A zsenge zöldborsót és zöldbabot nagyon puhára főzve, paszírozva lehet fogyasztani.
• Tejet, tejterméket egyéni érzékenységtől függően fogyaszthat. Akut időszakban a tejet kihagyjuk az étrendből. Amennyiben nyugalmi szakban is laktóz intolerancia áll fenn, úgy az étrendet is ehhez kell igazítani.

Ételkészítési eljárások:

• Ételkészítési eljárások közül részesítsük előnyben a főzést, párolást, gőzölést, grillezést, roston sütést, sütőpapírban, sütőzacskóban sütést. Sűrítésre rántás helyett a habarást, hintést, száraz rántást válasszuk.

Mindemellett ügyeljünk a megfelelő energia-, vitamin- és ásványi anyag pótlásra. Minden nap fogyasszon zöldségfélét és gyümölcsöt is.

A táplálék felszívódásának mértéke nagy mértékben függ attól, hogy mennyire kiterjedt a gyulladás, vagy a korábbi műtétek során történt-e béleltávolítás. Amennyiben csak az ileum utolsó 30-60 cm-es szakasza érintett, a B-12 vitamin kivételével szinte minden más fontos anyag felszívódik. Ha egy méter, vagy több, akkor jelentős veszteséggel szívódnak fel a zsírok. Ha a vékonybél kezdeti szakasza is beteg, akkor az ásványi anyagok és a vitaminok nem hasznosulnak megfelelően.

A Crohn betegek sajnos gyakran alultápláltak. Először is az étvágycsökkenés miatt, másodszor a krónikus betegségek általában megnövelik a szervezet energiaszükségletét. Ez különösen igaz a betegség aktív periódusa (fellobbanása) idején. A harmadik ok pedig a fehérjék, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok gyengébb mértékű felszívódása. A megfelelő táplálkozás az egyik legfontosabb tényező a betegség kezelése szempontjából.

Az étrend célja:

• az érzékeny bélszakasz megnyugtatása
• az energia- és tápanyaghiány pótlása
• a beteg kondíciójának javítása (ízletes, étvágygerjesztő ételek adásával, tápszeres dúsítással)

Az étrend lényege:

• energia- és fehérjegazdag
• zsírszegény
• durvarost mentes
• gyakori kis étkezések
• tejmentes (egyéni tolerancia függvénye, de az erős hasmenés idejére javasolt)
• cukormentes (csak az erős hasmenés idejére)

Az étrend összeállításánál figyelembe kell venni:

• a beteg állapotát
• az egyén érzékenységét
• ízlését

kérdése van a témában? 
írjon nekünk: hello@irdieta.hu

A Crohn betegség diétája bejegyzés először IRDieta-én jelent meg.

A terhesség 
• első harmadában fél kg gyarapodás várható havonta,
• a második harmadában 22-34 dkg gyarapodás várható hetente,
• és a harmadik szakaszban 0,5 kg hetente a testtömeg növekedése.

Az utolsó napokban, amikor a mozgás kezd nehézkessé válni, a tükör előtt állva nehéz elképzelni, hogy ez a gyarapodás nem túl sok, hiszen a baba ebből mindössze 3-3,5 kg-ot nyomhat.
A súlytöbblet több tényezőből áll össze. Egyrészt a baba kapcsán megnövekedett méhlepény, és a magzatvíz, másrészt a mamánál a megnövekedett vérmennyiség, megnagyobbodott méh és mellek is hozzájárulnak a többlet kilókhoz. Ez teljesen természetes, nem szabad aggódni miatta, mint ahogyan az is kódolva van, hogy a mama testén némi zsír is lerakódik. Ezzel készül föl a szervezet, a szoptatás időszakára, ugyanis ez többletenergia felhasználással jár. Érdemes már a terhesség alatt készülni a szoptatásra azzal, hogy elképzeljük, hogy milyen ügyesen tud majd szopni a pici, és nekünk pont annyi tejünk fog termelődni, amennyire szüksége lesz. El kell hessegetni „az anyukámnak sem volt teje” típusú gondolatokat és higgyünk magunkban és a természetben, hogy minden rendben lesz majd!

A testsúly gyarapodását tekintve figyelni kell! A túl sok és a túl kevés plusz kiló is problémát okozhat. Döntő szerepe van a táplálkozásnak.

Minden esetben fontosabb az étel minősége, mint annak mennyisége. A koplalás teljesen TILOS, és a kevés étel sem elegendő, mert a baba kis testsúllyal születhet, ami egészségügyi problémákhoz vezethet.
Az a nézet, miszerint „kettő helyett kell ennem”, szintén nem elfogadható és felelőtlenség, főleg azoknak a nőknek az esetében, akik amúgy is hajlamosak a hízásra.
Az extrém túlsúly plusz munkával terheli meg a szívet, ami a megnövekedett vérmennyiségnek köszönhetően eleve többet dolgozik, megerőlteti az izületeket, hátfájást okozhat, és megnehezíti a test visszaállását a szülés után.

Helyes, kiegyensúlyozott táplálkozással megelőzhető a túl nagy súlygyarapodás, a baba egészséges fejlődéséhez minden tápanyag rendelkezésre áll, és boldogan, gond nélkül várhatjuk az a fantasztikus pillanatot, amikor először nézhetünk a szemébe annak a kis jövevénynek, aki minket választott a családjának.

Kövessük az orvos tanácsait, és kérjük dietetikus tanácsát a helyes étrenddel kapcsolatban.

A Mennyit hízhat egy kismama a terhesség alatt? bejegyzés először IRDieta-én jelent meg.

A vizsgálatok a következőket foglalhatják magukban:

• Általános orvosi vizsgálatok:
  • Teljes körű egészségügyi anamnézis felvétele.
  • Rendszeres nőgyógyászati vizsgálatok.
  • Általános vérkép, májfunkciós és vesebiokémiai vizsgálatok.
• Genetikai vizsgálatok:
  • Kromoszóma-analízis: Kromoszóma rendellenességek kizárása vagy azonosítása mind a női, mind a férfi partnerben. Például, a Robertsonián transzlokáció vagy az aneuploidia (többlet vagy hiányzó kromoszómák) lehet ok.
• Endokrinológiai vizsgálatok:
  • Hormonvizsgálatok: A női és férfi reproduktív hormonok (például FSH, LH, ösztrogén, tesztoszteron stb.) szintjének vizsgálata.
  • Prolaktinszint mérés: Magas prolaktinszint negatívan befolyásolhatja a reproduktív rendszert.
• Immunológiai vizsgálatok:
  • Autoimmun vizsgálatok: Annak ellenőrzése, hogy az immunrendszer nem támadja-e meg a saját reproduktív rendszert.
• Vizeletvizsgálatok:
  • Ketontestek és cukor szint: Annak ellenőrzése, hogy nincs-e cukorbetegség vagy más anyagcsere-probléma.
• Petevezeték- és méhvizsgálatok:
  • HSG (hysterosalpingography): A petevezetékek és a méhüreg átvizsgálása kontrasztanyaggal.
  • Laparoszkópia: Kismetszéses műtéti eljárás, amely lehetővé teszi az orvosok számára a petevezetékek, petefészek és a méh megtekintését.
• Vérzavarok kizárása:
  • Koagulációs vizsgálatok: Annak ellenőrzése, hogy nincs-e olyan véralvadási rendellenesség, ami a vetélésekhez vezethet.

Amennyiben dietetikai kérdésed van a témában írj nekünk: hello@irdieta.hu

A Milyen kivizsgálások javasoltak a sikertelen terhesség során? bejegyzés először IRDieta-én jelent meg.

• Fertőzések –vírusok, baktériumok, gombák, melyek bekerülhetnek a levegőből, ételekből, italokból, nyers zöldségekről, szennyezett kézről. A kórokozók gyulladást okoznak a bélfalban, ez vezet hasmenéshez.
• Nagy töménységű folyadékok – erősen cukros, fehérjedús italok: ez főleg sportolóknál, testépítőknél fordul elő, a tömény oldat hígítására a szervezet folyadékot választ ki a bélbe, így okoz hasmenést. Probléma, hogy így a tápanyagok felszívódása sem megfelelő, és károsodik a bélflóra is.
• Zsíros, fűszeres ételek – irritálják a bélfalat, melyre az vizes hasmenéssel válaszol.
• Tejcukor – ha a tejcukor lebontása nem megfelelő, azaz nincs elegendő laktáz enzim a szervezetben, akkor a nagy töménységű béltartalmat a szervezet hígítani fogja és hasmenést okoz.
• Különböző gyógyszerek. 
• A széles spektrumú antibiotikumok mellékhatása lehet az úgynevezett antibiotikum okozta hasmenés. A fő ok a bélflóra súlyos károsodása és az esetek egy részében káros baktérium – Clostridium difficile – túlszaporodása és annak mérgező anyaga (toxinja). Ilyenkor az antibiotikum elhagyása, székletvizsgálatok és a bélflóra rendezése a feladat. 
• Stressz.
• Irritábilis Bélbetegség (IBS).
• IBD – gyulladásos bélbetegség.

Mi a teendő hasmenés esetén?

• Folyadékpótás, ásványi anyagok pótlása: víz, üres vagy enyhén ízesített tea, diéta (sós ropi, sós krumpli fogyasztása, tejtermék, hús csak a hasmenés megszűnése után, fokozatosan növelve)
• A megfelelő higiéné biztosítása – megelőzés: alapos kézmosás, gyümölcs-zöldség átmosása, a víz forralása.
• Székletvizsgálatok: fertőzés gyanúja esetén széklettenyésztés, antibiotikum okozta hasmenésnél széklet C. difficile toxin vizsgálat lehet szükséges.
• Élőflórás készítmény tartós (min. 1 hónap) használata. 

Mikor forduljon orvoshoz hasmenés esetén?

• Ha valami miatt nem tudja pótolni a folyadékot, 
• ha magas láza van, 
• amennyiben hasi fájdalma van, 
• ha széklete véres, 
• ha panaszai 2 nap múlva is fenn állnak.

Gyermeke hasmenése esetén forduljon gyermekorvoshoz!

A Hasmenés bejegyzés először IRDieta-én jelent meg.

Mire gondolunk? Ahogy a címben is jeleztük, most a zsírban oldódó vitaminokról szeretnénk pár gondolatot, és hasznos információt továbbítani részetekre. 

A zsírban oldódó vitaminoknak a lényege az, hogy az emberi test zsírban oldékony vegyületek formájában képes felvenni, tárolni és hasznosítani őket. Alapvető fontosságú a szervezet számára, amelyeket hosszabb ideig raktározza szervezetünk. Kiegyensúlyozott, változatos étrenddel elérhető a szervezetünk számára szükséges vitaminszínt biztosítása, de nyilvánvalóan ez nem mindig megoldható. Ilyenkor gondoskodnunk ajánlatos a pótlásukról. Főleg egy-egy rosszul megválasztott diéta, vagy a zsiradék szervezettől való megfosztása során keletkező zavarok miatt. Azt tudnunk kell, hogy nagyon fontos a „jó” zsír is a szervezetünk egészséges működéséhez.  

Nézzük meg a „négyeket” a négy zsírban oldódó vitamint:

A-vitamin (retinol)

Fontos a látás fenntartásához, az immunrendszer működéséhez, a sejtek növekedéséhez és differenciálódásához. Rendszerint a béta-karotin (provitamin A) formájában található meg a növényi élelmiszerekben, amelyet az emberi test A-vitaminná alakít át. Az A-vitamin felelős tehát a jó látásért és a szép bőrért, illetve támogatja a magzat fejlődését. Állati eredetű forrásai a sajt, tojás, lazac, hering, makréla (olajos halak), tej, joghurt és máj.  Növényi eredetű forrásai a spenót, sárgarépa, édesburgonya, pirospaprika, mangó, sárgabarack. (Ezekben a forrásokban béta karotin található, amelyből a test képes előállítani A-vitamint.) A nem megfelelő mennyiségű fogyasztása a farkasvakságon túl a légúti fertőzések, bőrkiszáradás vagy vesekő kialakulásában játszhat szerepet. A túlzott mennyiségre utaló jelek közé tartozik a vérzékenység, az ajkak repedezése, a fejfájás, ingerlékenység. Az optimális felszívódás elősegítése érdekében az A-vitamin-kiegészítőket zsírtartalmú étkezés közben kell bevenni.

D-vitamin (kalciferol)

Szerepet játszik a kalcium és a foszfor anyagcseréjében, és elengedhetetlen a csontok és fogak egészségének fenntartásához. Ezenkívül befolyásolja az immunrendszer működését. A D-vitamin a bőrben keletkezhet napfény hatására, illetve bizonyos élelmiszerekben is megtalálható. Télvíz idején célszerű nagyobb hangsúlyt fektetni a pótlására. Pótolható a következő táplálékokkal. Állati eredetű források pl. lazac, szardínia, hering és makréla ( olajos halak ), tojássárgája, vörös húsok, máj. Növényi eredetű források pl. gombák, tofu.  Idősebb korban mindenképpen szükséges pótolni és nagy figyelmet fordítani a csontok állapotára, ugyan is a D-vitamin termelése a kor előrehaladtával a szervezetben csökken. 

E-vitamin (tokoferol)

Erős antioxidáns tulajdonságai vannak, és segíti a sejteket védeni az oxidatív károsodástól. Ezzel hozzájárul a sejtek egészségéhez és az immunrendszer megfelelő működéséhez. Az E-vitamin (tudományos források alapján ) szerepet játszik a szaporodásban és sejtlégzésben, így szívesen alkalmazzák a kozmetikai termékek összetevői között. Kiemelt figyelmet az antioxidáns szerepe miatt érdemel. Az antioxidáns E-vitamin csökkenti a káros szabadgyökök képződését, ezzel mérsékelheti a daganatos megbetegedések esélyét, lassíthatja az öregedést, védhet a gyulladások ellen. Az E-vitamin hozzájárul a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez. Gazdag E-vitamin forrás pl. a búzacsíra olaj, napraforgó-olaj, szójaolaj, napraforgómag, mandula, mogyoró, spenót, tök, piros kaliforniai paprika, mangó és avokádó.

K-vitamin (fillokinon)

Fontos szerepet játszik a vér alvadásában, segítve a véralvadási folyamatokat. Emellett részt vesz a csontok egészségének fenntartásában és az egyes sejtek működésében, és a normál csontozat fenntartásában. A K-vitamin természetes forrásai közé tartoznak a zöld leveles zöldségek, a brokkoli és a máj. Két formája a K1, illetve a K2. Előbbit a táplálékkal visszük be, utóbbit a bélben lévő baktériumok szintetizálják. 

A zsírban oldódó vitaminok hasznosulásához szükség van az egészséges zsírok szervezetünkben való meglétére. Elsősorban táplálék útján jutunk hozzá, azonban szükséges a pótlásukról is gondoskodni nagy odafigyeléssel, miután raktározódnak a szervezetünkben, és túlzott bevitel esetén károsan befolyásolják a szervezet működését. A testünk nem tudja kiválasztani a felesleget, mint a vízben oldódó vitaminok esetében.

A Zsírban oldódó vitaminok bejegyzés először IRDieta-én jelent meg.

Kis történelem:

A szelént 1817-ben fedezték fel és Szelénéről egy görög istennőről kapta a nevét. A szelén nyomelem lévén aránylag kis mennyiségben szükséges a szervezet számára.  1959-ben bizonyították be először, hogy a szelén részt vesz az immunrendszerünk működésében.

A szelén a talajban és kőzetekben található, felhalmozódik a növényekben, és ezúton kerül be a táplálékláncba. Jó szelén források a halak és a tenger gyümölcsei, a teljes kiőrlésű gabonafélék, diófélék, bizonyos zöldségek (pl. brokkoli), belsőségek (pl. máj és a vese).  A szelén hatását felerősíti az E-vitamin, ugyanakkor a kén, az ezüst és az arzén gátolja a szelén hatásait.

Testünkben 6-14 gramm található belőle, legnagyobb mennyiségben a pajzsmirigy, a máj, a hasnyálmirigy, a szívizomszövet és a herék tartalmazzák.

Milyen tünetekkel jár a szelén hiánya:

• Nagyfokú szelén hiány miatt szívizom-rendellenességek alakulhatnak ki. Legsúlyosabb esetben a Keshan-betegség, vagyis szívizom elhalás következhet be.
• Izomgyengeség
• Fáradságérzet
• Nemzőképesség zavara
• Immunrendszer gyengeség
• Pajzsmirigy betegségek
• Hasnyálmirigy megbetegedései
• Milyen betegségekre van hatással a szelén hiánya?
• vérszegénységre, sarlósejtes vérszegénységre
• szívizombántalom
• Alzheimer-kór, Parkinson-kór
• anyajegyek, májfoltok gyakrabban fordulnak elő hiánya esetén
• terhesség alatti szelénhiány kis szülési súlyt eredményezhet
• izomfájdalom, izombetegség

Milyen hatása van a szelénnek:

A szelén felgyorsítja a zsíranyagcserét és az E-vitaminnal együtt antioxidáns hatást fejt ki. Vagyis a károsító szabadgyökökkel szemben védelmezi sejtjeinket. Kutatási eredmények valószínűsítik, hogy a szervezet alacsony szeléntartalma fokozza a szívinfarktus kialakulásának rizikóját, valamint enyhíti az anginás fájdalmakat. Emellett védi az ereket a meszesedési folyamatokkal szemben.

A szív-és érrendszer egészsége mellett szerepet játszik testünk megannyi sejtjének védelmében. Emellett a fogíny épségében is szerepet kap. Számos autoimmun betegség (pl. reumatoid arthritis, lupus, stb.) kezelésének is hatékony kiegészítője, különösen E-vitamin jelenlétében. Az időskorban jelentkező ízületi deformitás (arthrózis) talaján kialakuló gyulladás és fájdalom enyhítésében is szerepet játszik.

C-vitamin társaságában azonban nem célszerű alkalmazni, mivel a C-vitamin meghiúsítja a szelén belekből történő felszívódását.

Összefoglalva, a szelén egy létfontosságú nyomelem, melynek pótlásáról nap, mint nap gondoskodnunk kell. Szükség van a változatos étkezésre, hiszen a sokféle élelmiszerben is fellelhető (búzacsírában, gombában, brokkoliban, fokhagymában), viszonylag alacsony mennyiségben.

A Mit kell tudni a szelénről? bejegyzés először IRDieta-én jelent meg.