Mi az az inzulinrezisztencia? Tünetek, okok- ötletek

Egyre több embert érint az inzulinrezisztencia – sokan mégis csak véletlenül, egy meddőségi kivizsgálás vagy pajzsmirigy-ellenőrzés során szembesülnek vele. Ez a cikk mindent összefoglal, amit az IR-ről tudni érdemes: mi ez pontosan, hogyan ismerhető fel, hogyan diagnosztizálják, és mit lehet tenni ellene.

Mi az az inzulinrezisztencia?

Az inzulin egy hormon, amelyet a hasnyálmirigy termel. Feladata, hogy a vérből a sejtekbe juttassa a cukrot (glükózt), amely az energiatermeléshez szükséges. Egészséges működés esetén a sejtek érzékenyen reagálnak az inzulinra, és hatékonyan veszik fel a glükózt.

Inzulinrezisztencia (IR) esetén ez a folyamat megakad. A sejtek – elsősorban az izomzat, a máj és a zsírszövet sejtjei – nem reagálnak megfelelően az inzulinra. A hasnyálmirigy ennek kompenzálására egyre több inzulint termel, hogy a vércukorszintet normál határon belül tartsa. Ez az állapot hiperinzulinémia, vagyis tartósan magas inzulinszint a vérben.

Amíg a hasnyálmirigy bírja a fokozott terhelést, a vércukorszint normális maradhat – ezért az IR sokszor évekig tünetmentes, és csak véletlenül derül rá fény. Ha azonban a hasnyálmirigy béta-sejtjei elfáradnak, a vércukorszint emelkedni kezd, és kialakul a prediabétesz, majd a 2-es típusú cukorbetegség.

Az inzulinrezisztencia tünetei

Az IR egyik legnehezebb tulajdonsága, hogy tünetei nem specifikusak – sokféle más betegség is okozhatja őket. Ráadásul előfordul, hogy az IR teljesen tünetmentes.

Mégis, a következő panaszok esetén érdemes gondolni rá:

Anyagcsere és energiaháztartás:

  • Étkezés utáni fáradtság, levertség, koncentrációs nehézség
  • Erős édesség utáni sóvárgás
  • Nagy mennyiségű étel vagy cukros étel fogyasztása után idegesség, remegés
  • Étkezés kihagyásakor ingerlékenység, izzadás, szédülés
  • Nehézkes fogyás, vagy fogyás ellenére sem javuló labor eredmények
  • Hasi, „úszógumiszerű” elhízás

Hormonális és nőgyógyászati tünetek:

  • Rendszertelen vagy elmaradó menstruáció
  • PCOS (policisztás ovárium szindróma)
  • Teherbeesési nehézségek
  • Fokozott szőrösödés (hirzutizmus)
  • Pattanásos bőr felnőttkorban

Egyéb tünetek:

  • Hajhullás
  • Alvászavar, éjszakai felébredések
  • Depresszív hangulat, belső nyugtalanság
  • Sötét, bársonyos bőrfoltok a nyakon, hónaljban, hajlatokban (acanthosis nigricans)

Fontos: a tünetek nem feltétlenül egyszerre vannak jelen, és előfordul, hogy az IR egyáltalán nem okoz panaszt.

Kinek van fokozott kockázata?

Az inzulinrezisztencia kialakulásának valószínűségét növeli:

  • Genetikai hajlam – ha a családban előfordult 2-es típusú cukorbetegség
  • Túlsúly, különösen hasi elhízás
  • Mozgásszegény életmód
  • Stressz és alváshiány
  • Finomított szénhidrátokban és cukorban gazdag étrend
  • D-vitamin hiány
  • Pajzsmirigy-alulműködés
  • Glutén- vagy tejcukor-érzékenység
  • PCOS fennállása

Az IR sokáig „nőbetegségnek” számított a köztudatban, de ez téves – férfiaknál és serdülőknél is előfordulhat, csak nőknél a menstruációs és termékenységi problémák miatt derül rá hamarabb fény.

Hogyan diagnosztizálják az inzulinrezisztenciát?

Az IR diagnózisa vérvizsgálattal történik. A legfontosabb vizsgálat az OGTT (Orális Glükóz Tolerancia Teszt), amelynek során a beteg éhgyomorra édes cukros oldatot iszik, majd meghatározott időközönként (0, 60 és 120 percnél) mérik a vércukor- és az inzulinszintjét.

A HOMA-index

Az IR mértékét jellemzően a HOMA-index (Homeostatic Model Assessment of Insulin Resistance) segítségével fejezik ki. Kiszámítása: éhomi vércukor × éhomi inzulin ÷ 22,5.

  • 2 alatt: normális érzékenység
  • 2 felett: IR-hajlam
  • 4 felett: inzulinrezisztencia fennállása valószínű

Fontos tudni, hogy a diagnózis felállításához az önmagában mért HOMA-index kevés – a terheléses értékeket és a tüneteket is figyelembe kell venni. Ezért a leletet minden esetben szakorvossal érdemes kiértékeltetni.

Mit kell tenni a vizsgálat előtt?

  • A vizsgálatot reggel, éhgyomorra kell elvégezni (8-10 óra között)
  • Az utolsó étkezés legalább 10-12 órával korábban legyen
  • Az előző 3 napban legalább 150 g szénhidrátot kell fogyasztani naponta
  • Kerülendő a nagyobb fizikai aktivitás 2 nappal a vizsgálat előtt

Mi történik, ha nem kezelik az inzulinrezisztenciát?

A kezeletlen IR fokozatosan súlyosbodhat, és számos szövődményhez vezethet:

  • Prediabétesz, majd 2-es típusú cukorbetegség – az IR-es betegek több mint 50%-ánál 10-15 éven belül alakul ki cukorbetegség, ha nem változtatnak életmódjukon
  • PCOS és meddőség
  • Szív- és érrendszeri betegségek – magas vérnyomás, magas koleszterinszint, érelmeszesedés
  • Nem alkoholos zsírmájbetegség (NAFLD)
  • Metabolikus szindróma

A jó hír: az inzulinrezisztencia visszafordítható állapot. Megfelelő életmódváltással – étrend, mozgás, stresszkezelés – az inzulinérzékenység jelentősen javítható, sőt sok esetben teljesen normalizálódnak az értékek.

Hogyan oldódik ez meg? Olvass itt tovább: HOGYAN KEZELHETŐ AZ INZULINREZISZTENCIA?

Amennyiben kérdésed van, írj nekünk bátran- hello@irdieta.hu

Ez a weboldal sütiket használ a böngészési élmény javítása és a webhely megfelelő működésének biztosítása érdekében. A webhely használatának folytatásával elismeri és elfogadja a sütik használatát.