A meddőség okainak azonosításához általában szakorvosi vizsgálatokra és diagnosztikai eljárásokra van szükség. Nagyon fontos a mihamarabbi felismerés és kivizsgálás, hiszen a kor előrehaladtával csökken az esély a megtermékenyülésre. 

Íme néhány ok, ami okozhatja a terhesség elmaradását:

Női tényezők:

Ovulációs problémák: Az ovuláció hiánya vagy rendellenességei.
Petefészek problémák: A petefészkek rendellenességei vagy diszfunkciója.
Endometriózis: Az endometrium (méhnyálkahártya) a méhen kívül is nő, ami problémákat okozhat a petevezetékekben vagy a petefészkekben.

Férfi tényezők:

Alacsony spermiumszám vagy rossz minőség: A spermiumok számának vagy minőségének csökkenése, ami megnehezítheti a megtermékenyítést.
Erekciós vagy ejakulációs problémák: Olyan állapotok, mint az erektilis diszfunkció vagy a retrográd ejakuláció.
Genetikai rendellenességek: Bizonyos genetikai tényezők meddőséget okozhatnak.

Petevezeték problémák:

Elzáródás vagy sérülés: A petevezetékek elzáródása vagy sérülése megakadályozhatja a spermiumok és petesejtek találkozását.
Immunológiai problémák:

Autoimmun betegségek: Az immunrendszer hibás működése, ami a saját sejteket támadja meg, beleértve a reproduktív rendszert is.
Életmódbeli tényezők:

Stressz: A túlzott stressz negatívan befolyásolhatja a reproduktív egészséget.
Táplálkozás és testsúly: Az alacsony testsúly, túlzott testtömeg vagy egyes táplálkozási szokások befolyásolhatják a meddőséget.
Környezeti tényezők:

Méreganyagok: A környezeti méreganyagok, például vegyszerek és sugárzások, negatívan befolyásolhatják a reproduktív egészséget.
Életkor: Mind a nőknél, mind a férfiaknál az életkor előrehaladtával növekszik a meddőség kockázata.

Ezen okok bármelyike vagy ezek kombinációja vezethet meddőséghez. 

A Mikor beszélünk meddőségről? bejegyzés először IRDieta-én jelent meg.

A terhesség 
• első harmadában fél kg gyarapodás várható havonta,
• a második harmadában 22-34 dkg gyarapodás várható hetente,
• és a harmadik szakaszban 0,5 kg hetente a testtömeg növekedése.

Az utolsó napokban, amikor a mozgás kezd nehézkessé válni, a tükör előtt állva nehéz elképzelni, hogy ez a gyarapodás nem túl sok, hiszen a baba ebből mindössze 3-3,5 kg-ot nyomhat.
A súlytöbblet több tényezőből áll össze. Egyrészt a baba kapcsán megnövekedett méhlepény, és a magzatvíz, másrészt a mamánál a megnövekedett vérmennyiség, megnagyobbodott méh és mellek is hozzájárulnak a többlet kilókhoz. Ez teljesen természetes, nem szabad aggódni miatta, mint ahogyan az is kódolva van, hogy a mama testén némi zsír is lerakódik. Ezzel készül föl a szervezet, a szoptatás időszakára, ugyanis ez többletenergia felhasználással jár. Érdemes már a terhesség alatt készülni a szoptatásra azzal, hogy elképzeljük, hogy milyen ügyesen tud majd szopni a pici, és nekünk pont annyi tejünk fog termelődni, amennyire szüksége lesz. El kell hessegetni „az anyukámnak sem volt teje” típusú gondolatokat és higgyünk magunkban és a természetben, hogy minden rendben lesz majd!

A testsúly gyarapodását tekintve figyelni kell! A túl sok és a túl kevés plusz kiló is problémát okozhat. Döntő szerepe van a táplálkozásnak.

Minden esetben fontosabb az étel minősége, mint annak mennyisége. A koplalás teljesen TILOS, és a kevés étel sem elegendő, mert a baba kis testsúllyal születhet, ami egészségügyi problémákhoz vezethet.
Az a nézet, miszerint „kettő helyett kell ennem”, szintén nem elfogadható és felelőtlenség, főleg azoknak a nőknek az esetében, akik amúgy is hajlamosak a hízásra.
Az extrém túlsúly plusz munkával terheli meg a szívet, ami a megnövekedett vérmennyiségnek köszönhetően eleve többet dolgozik, megerőlteti az izületeket, hátfájást okozhat, és megnehezíti a test visszaállását a szülés után.

Helyes, kiegyensúlyozott táplálkozással megelőzhető a túl nagy súlygyarapodás, a baba egészséges fejlődéséhez minden tápanyag rendelkezésre áll, és boldogan, gond nélkül várhatjuk az a fantasztikus pillanatot, amikor először nézhetünk a szemébe annak a kis jövevénynek, aki minket választott a családjának.

Kövessük az orvos tanácsait, és kérjük dietetikus tanácsát a helyes étrenddel kapcsolatban.

A Mennyit hízhat egy kismama a terhesség alatt? bejegyzés először IRDieta-én jelent meg.

A vizsgálatok a következőket foglalhatják magukban:

• Általános orvosi vizsgálatok:
  • Teljes körű egészségügyi anamnézis felvétele.
  • Rendszeres nőgyógyászati vizsgálatok.
  • Általános vérkép, májfunkciós és vesebiokémiai vizsgálatok.
• Genetikai vizsgálatok:
  • Kromoszóma-analízis: Kromoszóma rendellenességek kizárása vagy azonosítása mind a női, mind a férfi partnerben. Például, a Robertsonián transzlokáció vagy az aneuploidia (többlet vagy hiányzó kromoszómák) lehet ok.
• Endokrinológiai vizsgálatok:
  • Hormonvizsgálatok: A női és férfi reproduktív hormonok (például FSH, LH, ösztrogén, tesztoszteron stb.) szintjének vizsgálata.
  • Prolaktinszint mérés: Magas prolaktinszint negatívan befolyásolhatja a reproduktív rendszert.
• Immunológiai vizsgálatok:
  • Autoimmun vizsgálatok: Annak ellenőrzése, hogy az immunrendszer nem támadja-e meg a saját reproduktív rendszert.
• Vizeletvizsgálatok:
  • Ketontestek és cukor szint: Annak ellenőrzése, hogy nincs-e cukorbetegség vagy más anyagcsere-probléma.
• Petevezeték- és méhvizsgálatok:
  • HSG (hysterosalpingography): A petevezetékek és a méhüreg átvizsgálása kontrasztanyaggal.
  • Laparoszkópia: Kismetszéses műtéti eljárás, amely lehetővé teszi az orvosok számára a petevezetékek, petefészek és a méh megtekintését.
• Vérzavarok kizárása:
  • Koagulációs vizsgálatok: Annak ellenőrzése, hogy nincs-e olyan véralvadási rendellenesség, ami a vetélésekhez vezethet.

Amennyiben dietetikai kérdésed van a témában írj nekünk: hello@irdieta.hu

A Milyen kivizsgálások javasoltak a sikertelen terhesség során? bejegyzés először IRDieta-én jelent meg.